Ügygondnok, eseti gondnok

A Gyer. 137. § szerint a Ket-ben meghatározott ügygondnok kirendelésének csak államigazgatási (közigazgatási) eljárásban van helye. 
Az ügygondnok, ha jogszabály másként nem rendelkezik a gyámhatóság felhatalmazása nélkül pénzt vagy dolgot nem vehet át, egyezséget nem köthet, vitás jogot nem ismerhet el, illetve arról nem mondhat le, kivéve, ha ezzel az általa képviselt személyt a nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
Az ügygondnok kirendelése a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti.

Azt, hogy eseti vagy ügygondnokot kell kirendelni az dönti el, hogy milyen eljárásban kell biztosítani az ismeretlen helyen tartózkodó, vagy az ügyben eljárni nem tudó, akadályozott személy képviseletét:
 - ha közigazgatási ügyben, akkor ügygondnokot kell rendelni,
 - ha nem közigazgatási ügyben pl. bíróság, közjegyző előtti eljárásban, akkor eseti gondnokot kell rendelni.

Az eseti és ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik. Az ismeretlen helyen tartózkodás tényét a Gyer. 12. §-a alapján kell tisztázni. (A személyi adat és lakcímnyilvántartás adatai szerinti lakó- illetve ha van tartózkodási helyre kiküldött irat, két alkalommal „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza, vagy a személy nem szerepel a nyilvántartásban az ügygondnok kirendelésének kérésekor csatolni kell azokat a bizonyítékokat, amelyek igazolják az ismeretlen tartózkodás tényét.)

A tényállás tisztázása után, határozattal lehet ügygondnokot kirendelni. A kirendelés céljának megvalósulását követő 8 napon belül jelentést kell tenni. A kirendelt ügygondnokot tevékenységéért munkadíj illeti meg, illetve a költségei megtérítésére igényt tarthat. A költségvetési törvény teszi közzé a kirendelt ügyvédi óradíj összegét.

A jelentés benyújtását követően, ha a kirendelés célja megvalósult, az ügygondnokot határozattal fel kell menteni, és ebben meg kell állapítani a munkadíját, költségeit, és rendelkezni kell annak kifizetéséről.

• Nyomtatható verzió